Ha egy közösségi történetet megénekel a CNN, arra azért érdemes odafigyelni.

Pedig ruhákról van szó.

Adott egy ország, India, ahol körülbelül hetven éve sosem látott jelentőséget nyert egy teljesen semleges tevékenység: a szövés. Gandhi ugyanis olyan magaslatokba emelte ennek a munkának békés, monoton ártatlanságát, hogy gyakorlatilag kihajította vele a világ akkor vezető hatalmát a hazájából. A közelmúltban egy közösségi projekt, a neve a beszédes IOU, ezt a szálat vette fel újra. Érdemes végigpergetni a háromperces videót, nagyon transzparensen taglalja a lényegét.

Az IOU két vezérszempont alapján működik. Az egyik a kézművesség, ami voltaképpen a harmadik évezred egyik lázadási formája azzal az evidens céllal, hogy mentsük a Földből, ami még menthető. Áldozatos egy út, macerás és kényelmetlen, de a huszonötödik órában sajnos a helyzeti komfort elsőbbségén túlment az idő. Közösségivé azonban a másik szempont teszi. A weboldalukon, a blogjukban és minden elérhető pluginjükön keresztül bárki végigkövetheti a választott ing, nadrág, felsőrész, kabátka, ruha útját. Látja, ki szőtte meg az anyagot, ki tervezett belőle hordható darabot – ők már európaiak, általában románok vagy olaszok –, és ha valaki vásárol a webshopban, feltöltheti a fényképét a folyamatábra utolsó kis fázisában. Azaz a weboldal látogatói azt is megtudhatják, hová érkezett az öltözék.

Miként a videó utolsó diája mondja: Ugye, hogy okos?

 Olykor a meztelen üzenet is felöltözne. Ilyen cuccokba például bármikor borzasztóan szívesen.