Érdekes dolog a közösségi visszapillantás. Nagy, nosztalgikus időutazások nyilvánvaló híján is bőven van mire rácsodálkozni. Pedig néhány évről beszélünk összesen.
Találtam nemrég egy cikket 2008. nyaráról, közelítő címe "Lista a jelenlegi közösségi stratégiákról". Tartalma helyenként olyan, mintha egy másik bolygóról hallgatnánk ki beszélgetést. Érvek: "Kedves vezetők, a social megszólalásra találjatok ki valamit, ami eltér a hivatalos üzleti tónustól." Vagy: "Tudjátok, mire jó a blogolás? Mert akkor definiáljuk." Akár: "Értékes tartalmat létrehozni és megosztani a neten számos előnnyel jár."
Ilyesmi.
Ha esetleg három év távlatában nem meghökkentő, hogy túlsúlyban van a paradigmatikus különbség, gondoljunk bele abba, amit három évvel ezelőtt láttunk mondjuk az Apple, a Volvo, a Sony, egy A-kategóriás gloszi vagy a kedvenc joghurtmárkánk teljesítményében. Mind hozták a szebbnél szebb eredményeket, ez nyilvánvaló, de működésük alapja nem volt gyökeresen más, mint ma. Bizonyos esetekben nem volt az évtizedekkel ezelőtt sem.
Nem így a social gondolkodás.
1.
Néhány slide a Sun online prezentációjából.
A zene mindenkié:
Példa a Zappos közösségi jelenléte. A cél bizonyára a vonakodó felsővezetők meggyőzése. Az argumentum: több mint hatezren követik, annyira jól használják a word of mouth erejét!
Csak ízelítőül: a Zappos mai Twitterstatja körülbelül 1.843.000.
Az egészséges énkép alapja, hogy helyesen definiáljuk magunkat:
Ámde itt egy fényét ma sem vesztett gyöngyszem: búcsúzóul kapunk egy kifejezést ajándékba. Digitális lábnyom. Szerintem gyönyörű.
2.
A Cisco prezentációja a második slide-on örökérvényű üzenettel áll elő, ma is nagyon fasza ezt ízlelgetni. Kapcsolatot építs, ne eseményt, közösséget, ne weboldalt, integrációt a meg-megszakított aktivitás helyett, a kommunikáció legyen kétirányú, a marketing organikus, ne pedig szintetikus, és legyünk jelen mindenütt, ne csak a saját fészkünkben.
Ámde jön a napi ouch: "Építs közösséget a Facebook segítségével!"
Haladjunk a korral, épüljünk be a Second Life világába.
Lássuk, mi mindent tanultunk idáig: közösségi előny, ha nincs royalty a videón – off: jelenleg percenként harmincöt órányi anyagot töltünk fel a YouTube-ra –, illetve figyeljünk oda, miről beszélgetnek a felhasználók.
3.
Végül egy IBM whitepaper: a tömegkommunikációtól elmozdultunk a kommunikáló tömeg felé.
Egy felfedezés: hadd hallassa a hangját az alkamazott, ő képviseli a márkát.
Egy majdnem-címkefelhő: a social közel akkora betűméret, mint az IBM, de a content szót még a monitorhoz hajolva kell keresni, a publish simán lenyomja.
Végül dicséretes nyitottság: nem csak a nagy cégeké a világ.
A leginkább most is a műfaj transzparenciája mutatkozik meg. Hogy tehát a közösségi médiában sem azt nem lehet megmondani, mi várható öt év múlva, sem azt, valójában mennyire szólt hangosan egy-egy frázis három évvel ezelőtt. Valamiért mégsem kérdés, a jelenben hol a helye.
Forrás: web-strategist.com, Sun, Cisco, IBM
